Ezt a különleges hangulatú lakást a Nyugati pályaudvar közelében vásárolta meg a tulajdonos befektetési céllal, rövid távú kiadásra. A megbízás határozott volt: olyan apartmanokat kellett kialakítanunk, amelyek ideálisak 2–5 napos tartózkodásra – kényelmes hálórésszel, saját fürdőszobával és legalább egy teakonyhával.

A ház múltjában kutatva derítettem ki, hogy az épület egykor a Nyugat egyik főszerkesztőjének is otthona volt. Élénk társadalmi és szellemi élet zajlott itt, gyakran megfordultak nála a magyar irodalom ikonikus alakjai Adytól Kosztolányiig. Nem volt nehéz belehelyezkedni ebbe a századfordulós, polgári miliőbe – azonnal magam előtt láttam az álmodozó tekintetű költőket, akiknek Párizs jelentette a megtestesült mennyországot, és akik a két világháború közti pezsgő pesti kávéházi életben találták meg inspirációjukat.

A fantáziám így egy finom, elegáns, mégis visszafogottan bohém, franciás ihletésű enteriőr felé vezetett. A monokróm fekete-fehér-szürke színvilágot párizsi tölgy meleg tónusai, arany részletek és puha szövetek tették barátságosabbá és otthonosabbá. A klasszikus metrócsempe – a földalatti állomásait idéző kiosztásban – tökéletesen illett ebbe a hangulatba, csakúgy, mint a padlón megjelenő, egyszerű mintázatú cementlapok.

Az alaprajzi adottságok kreatív megközelítést kívántak, végül két nagyobb, superior apartmant, valamint három kisebb, normál apartmant sikerült kialakítani – mindezt egy karakteres, kicsit vagány bejárati rész egészíti ki, amely már az érkezés pillanatában megadja az alaphangot.

A teljes felújítás, beleértve a tervezést is, öt hónapot vett igénybe.